Pécsváradtól nyugatra, mintegy 2 km-re terül el a Tóvölgy, a Dombay-tóval.
Vizét a Kisnádasdi-forrásból nyeri, amely elpusztult középkori falu, Poklosnádasd (Kisnádasd) nevét őrzi. A falu a pécsváradi apátság birtoka volt, Pécsvárad, Hetény és Szilágy határolta. A forrás mellett nyugatra az Aranyhegy emelkedik. A patak mellett malmok sorakoztak: a Pécsi-malom, Meiszter-, illetve későbbi lakója után Kútor-malom (ma itt van a Zengő tanoda), a tó alatt Csordos-malom (ma itt van a Zengő ifjúsági tábor), a vasút alatt Koch-malom (ma is a család birtokában), a régi országút alatt a Hauck-malom, a 6-os út alatt a Kleisz- vagy Gerner-malom, Fuller-malom, Jäger-malom, és végül Erzsébet község közelében Driesz-malom.
Dombay János régész javasolta 1959-ben a Pécsváradon ülésező és az ő ásatásaival ismerkedő megyei vezetőknek, hogy egy gát megépítésével mesterséges tó alakítható ki ebben a gyönyörű környezetben. Palkó Sándor megyei tanácselnök vezetésével megkezdődtek az előkészületek. A 11 kataszteri hold kisajátítása után a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal 350 000 forintos költségen elvégeztette a földmunkákat, így megépült egy 71 méteres gát zsilippel, és a partoldalt helyenként burkolták. 1961 tavaszán 7,5 kataszteri hold területen, ezen belül 1,3 hektár vízfelülettel, összesen félmillió forintból elkészült Baranya első mesterséges csónakázótava. Térfogata 16900 köbméter, a legnagyobb mélysége 3 méter, átlagos mélysége 1,3 méter. A Pécsváradi Tanács 1962-ben átvette az üzemeltetést, és úgy döntött, hogy a tó őrizze az akkor már egy éve halott Dombay János emlékét, így lett a Tóvölgyből Dombay-tó. Öt év múlva felavatták az emlékkövet, Vígh Tamás, budapesti szobrászművész alkotását, az alábbi szöveggel: "Az innét indult, itt sokat időzött, híres ásatásait a községben végző Dombay János régész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának első vezetőja emlékét idézi ez a kő. Múzeumi Hónap 1967."